"Egyszer már békét kellene teremteni a két nép között, de ez a béke nem valósulhat meg kizárólag az egyik nép rovására. Mindkettõnek kell valami áldozatot hozni. Én a végleges megbékélést szeretném a két nép között, és ha ezért börtön jár, én azt is vállalom." - mondta Márton Áron püspök a bíróság előtt 75 évvel ezelőtt.
Miközben a határon túl, Erdélyben és Romániában is Márton Áron emlékévet hirdettek, a szent életű püspök életének felidézése csak halasztást ad a magyar egyházi javak utáni hajszában.
Ion Iliescu halála után, az ellene indított büntető-eljárások utolsó 10 évének kronológiáját vizsgálva rá kell jönnünk: egy harmadik tétel hiányzik a másik kettő mellől...
Az 1990-es évtized és az ezredforduló idejének meghatározó román politikusa, Ion Iliescu halála utáni rövid számvetés az egykori, legfontosabb kommunista felelősségrevonásának "sikeréről".
Emlékező beszéd a '88-as erdélyi tüntetés emlékére rendezett performanszon.
Harmincöt évvel ezelőtt tettek pontot saját korábbi elvtársai a Ceausescu-házaspár életének végére.
A hazai baloldal Trianon-komplexusát leginkább a következő sötét iróniával lehetne összefoglalni: Mivel a gaz magyarok elnyomták a román, szlovák, szerb, ukrán kisebbségeket, ezért a felvilágosult gyarmattartó nagyhatalmak Trianonban jól megbüntették őket, és most már a románok, szlovákok, szerbek, ukránok nyomhatják el igazságosan az ott élő magyar kisebbségeket.
Gyulafehérvár - sokáig fontos hatalmi központ, fejedelmi székhely, majd a 20. századtól Románia kultikus nemzeti kegyhelye. Az esti kivilágításban a nagyszerű barokk katonaváros megannyi emléke tárul elénk.
Ne felejtsünk: a román megszállás miatt 1919 augusztus végén egy pillanatra úgy tűnt, hogy nincs többé Magyarország.
„Tiszteltük Jancsót s tudtuk, hogy vastag könyveket szokott írni – de azokat nem olvastuk el, reá nem hallgattunk.” Pedig el se kellett volna olvasni, elég lett volna csak belelapozni. Egy magányos hang, aki Erdély elvesztésére figyelmeztetett jóval Trianon előtt.
