Történetírói arcképcsarnok: a Széchenyi-összkiadás szerkesztői, 1. rész: Zichy Antal

Történetírói arcképcsarnokunk 40. részében ezúttal rendhagyó módon folytatódik a sorozat.

Történetírói arcképcsarnokunk 40. részében ezúttal rendhagyó módon folytatódik a sorozat.

Ismét egy régi magyar történetíró - az ismeretterjesztés egyik nagy alakja!

Részvények, azaz gazdaság-, ipar-, és pénzügy-történet. Vagy inkább művészettörténet? A pénz világának díszítőművészete, amikor még léteztek kézzel is megfogható ("fizikai") részvények.

Magyar volt ízig-vérig - de a román történetírás egyik legnagyobb alakja lett belőle, pedig nem váltott szívet, nem cserélt hazát, s nem lett renegát. Régi magyar történetírókról szóló sorozatunk 38. részében egy igazán rendhagyó történész pályáját mutatjuk be.

A történelmi források - kormányzati akták, peres eljárások anyagai, oklevelek, krónikák, feljegyzések, naplók, pamfletek - általában olyanok, amelyekhez nem mindig egyszerű hozzáférni. Ezúttal a történeti forrásközlés egyik nagy magyar művelőjét mutatjuk be régi magyar történetírókról szóló sorozatunkban.

A történelmi Magyarország nemzetiségi mozgalmainak történetírója. A második világháború előtti régi magyar történetíróinkról szóló sorozatunk immár 36. részében egy Monarchia-kutatóról lesz szó.

Legenda és valóság, avagy a mitologikus földek, vidékek és a reális világ kapcsolata.

Régi magyar történetíróinkról szóló sorozatunk 35. részében egy ma alig ismert szerzőt, a széles nemzetközi tájékozottsággal dolgozó Wertheimer Edét mutatjuk be.

Emlékszünk még, hogy bő évtizeddel ezelőtt milyen indulatokat váltott ki a "nemzetközi elemzőkből" az a magyar politikai találmány, hogy "újraiparosítás"? A COVID és a háború óta bebizonyosodott: a fizikai valóságot igen nehéz helyettesíteni, s így a kézzel fogható termékek léte vagy hiánya is okozhat igencsak valós problémákat. Mai posztunkban a magyar ipar egyik nagy korszakáról emlékezünk meg. Nézegessen Ön is régi magyar részvényeket!

Régi magyar történetíróinkról szóló sorozatunkban ezúttal paptudós életét és munkásságát elevenítjük fel.

Egy gimnáziumi tanár, aki jelentős történetírói életművet hagyott maga után - s akit kortársai megkérdőjeleztek. Mi viszont azt a kérdést tesszük fel: mire szolgál egyáltalán a történetírás?

Egy kortárs visszaemlékezése, avagy Teleki Pál hány politikai "hangszeren" tudott egyszerre játszani?