Történetírói arcképcsarnok: Bánlaky József
A legnagyobb, de elfeledett magyar történetírókról szóló sorozatunkban egy háborús hős munkásságát ismertetjük.
Grób László
Történetírói arcképcsarnok: Steier Lajos (1885–1937)
Óriások vállán állunk, avagy hogyan írtak a elődeink? Régi magyar történetíróinkról szóló sorozatunk 17. része.
Kelet és Nyugat?
Száz éve megírták, de ma is érvényes. A Nyugat, mint a Válság civilizációja.
Történetírói arcképcsarnok: Szeremlei Samu
A reformáció emlékünnepén egy magyar református lelkész történetírói munkásságát idézzük fel.
Történetírói arcképcsarnok: Szádeczky-Kardoss Lajos
Vérbeli történész, oknyomozó kutató, haditudosító - Szádeczky-Kardoss Lajos kalandos életútra. Folytatjuk elfeledett magyar történetíróinkat bemutató sorozatunkat.
A folyó és a pocsolya 2. rész
Sokszor érezzük úgy, hogy valami már megtörtént - hogy valami már megtörténhetett. A déjá vu pusztán "hiba a Mátrixban" vagy így működik az emberi történelem?
A folyó és a pocsolya
"A szögletes homlokú bíró is álmodozott, és egész faja feltűnt előtte egyetlen hatalmas látomásban - acélpatkós, páncélba öltözött fajta, a törvényhozó és világalkotó az emberiség családjában. Látta vörösen csillogó hajnalát a sötét erdőkön és mogorva tengereken át; látta lobogni, véresen és vörösen, nagy és diadalmas delét; és látta árnyékos lejtőin éjbe veszni a vérvörös fövenyt." (Jack London)
Aszály most és a régmúltban
"Mert 1711-ben Szegednél a Tisza vize minden látható és tapasztalható ok nélkül elenyészék, annyira, hogy a számtalan halak a Tisza száraz fenekén künn maradván, nem győzték az emberek kifogdosni ..." Vajon mit kezdjünk a régmúlt idők feljegyzéseivel, amelyek a mai aszályhoz hasonló jelenségeket írnak le?
Ponyvairodalom és történelmi tudat a Monarchia idején
Mi az a "kultúra"? Mit jelentett a csúnya kifejezéssel "néptömegek" számára? S milyen formában jelent meg másfél száz évvel ezelőtt? A kultúrharc srapnelgránátjai: a kolportázs-regények.
Ukrajna függetlenségének elismerése: magyar-ukrán kapcsolatok a hidegháború legvégén
"A magyar kormány az első, amelyik tetteivel támogatja a független állam létrejöttét és megerősödését." - mondta 1991. december 3-án Anatolij Zlenko, Ukrajna külügyminisztere. Nemrég "Magyar-ukrán két rossz barát?" címmel a huszadik századi magyar-ukrán kapcsolatokat felvázoló háromrészes sorozatba kezdtünk. Most a függetlenséghez nyújtott magyar támogatással folytatjuk.
Magyar-ukrán két rossz barát? A két nemzet kapcsolatai a XX. században (rövid áttekintés)
Magyarország és Ukrajna kapcsolatai nem véletlenül csak a XX. századra vonatkoztatva értelmezhetőek, hiszen az utóbbi állam csak ekkor jött létre - jóllehet, a nemzeti ébredésük már jóval korábban elkezdődött. A magyar-ukrán államközi viszony egyes sarokpontjairól szóló írás első részében a kommunista diktatúra bukásáig terjedő évtizedeket tekintjük át.
Új Szerbiából Új Oroszország: Novorosszija és a szerbek
Varasd, Szenttamás, Csanád, Zimony, Solymos, Versec, Földvár, Vukovár, Kanizsa, Zenta, Martonos, Pancsova, Nagylak, Szabadka, Csongrád, Zombor, Világos – ismerős településnevek Magyarország déli vármegyéiből. Pedig ezek a nevek egy egész picit más átírásban – pl. Vilagoš/ Вилагош, Šoljmoš/ Шолймош, Čongrad/Чонград, Sentomaš/Сентомаш – háromszáz évvel ezelőtt a mai Ukrajna területén is felbukkantak. Néhányat pedig a mai napig használnak.