1. A „tudomány” mint minőség a társadalomtudományokra nem teljesen úgy érvényes, mint a természettudományokra. Egy olyan skáláról van szó, ahol az egyik végpont a politikai célú kommunikáció, a másik pedig az elefántcsonttorony. Csak néha az a furcsa helyzet áll elő, hogy a politikai kommunikáció komolyan, módszeresen művelt alkalmazott tudományt jelent, az elefántcsonttorony meg tudományos mázba burkolt politikai elképzeléseket.
2. Micheal Ignatieff kanadai liberális pártelnök, tehát politikus volt, mielőtt rektor lett. Annak idején Anthony Giddens pedig professzor volt, mielőtt politikai megmondó-szerepet vállalt volna. A Washington Post vezércikke szerint a CEU „egyfajta szabadság” támogatására jött létre. A liberális kánon tehát nem egyenlő a „tudománnyal”.
3. Attól, hogy valaki nem része és nem is kíván része lenni a liberális kánonnak, még nem oroszbarát vagy „putyinista”. A „nyugati” nem egyenlő a liberálissal, még akkor sem, ha a liberális hálózatok mindent megtesznek, hogy ezt elhitessék.
4. A CEU nem volt szerves része a magyar oktatási hagyományoknak, a magyar felsőoktatás törzsén külső oltvány. Ez egyfelől nem minőségi garancia és másfelől nem lesújtó értékítélet. Nem támasztja alá semmi tehát azt az egyébként rossz történelmi emlékeket idéző vélekedést, miszerint „legközelebb egy másik egyetem kerülhet sorra”.
5. A CEU ügye nem egyenlő az erdélyi magyar állami támogatású oktatás ügyével, még csak össze sem hasonlítható. Nem „mi vagyunk Románia Sorosai”, a magyar kisebbség megőrzése nem egyenlő a „nyílt társadalom” nem csak a teljes közösséget, hanem magát az embert is átalakítani célzó törekvéseivel.
6. Az amerikai egyetemi világból rendszeresen érkeznek arra vonatkozó hírek, hogy milyen az oktatók megoszlása politikai hovatartozás szempontjából. A CEU-ról ilyen statisztikát nem tudunk, pedig amerikai egyetem. Érdekes lenne megtudni, hogy ebben az intézményben hány konzervatív oktató működik és hány liberális. Sőt, a kurzusok témái is érdekesek lennének egy ilyen vizsgálat szempontjából, t.i., hogy mely kurzus milyen társadalmi célokat szolgál, vagy akár csak milyen attitűdök átadására alkalmas. Lehet, hogy meglepő eredmények születnének, de az is lehet, hogy messzemenőkig visszaigazolódna a „Soros-fészek” képzete.
7. A fentiek alapján a véleményszabadság nem áll meg az „el a kezekkel a CEU-tól” kissé dogmatikus állításánál és a CEU (éppen a liberális kánon szerint is!) tárgya is lehet a tudományos igényű, akár politikai célokat szolgáló vizsgálódásnak. Nem utolsósorban azért, hogy a tudományos közösségről a keretet adó, szélesebb politikai közösség tagjai és az általuk felhatalmazott döntéshozók ne az érdekközösség fogalmára asszociáljanak.
A fenti állításokra – vagy azok miatt – kapott reakciók pontosan fogják mutatni, hogy a „párbeszéd”, a „tanszabadság” és a „nyitottság” platformján állók, akik a jelen ügyben hangosan exponálták magukat, mennyire gondolják komolyan, amit mondanak.
(Penrose lépcső – kép forrása itt.)
