„Ami ma lehetetlennek látszik, az holnap lehetségessé válik, s holnapután megvalósul”. A magyar állameszme hűséges szolgája vagy egyúttal megátalkodott román nacionalista? A magyar politikát és a román népet és törekvéseket őszintén kritizáló értelmiségi, akit sajátjai megbélyegeztek? A magyar-román együttélés híve, Moldován Gergely és Grigore Moldovan, aki szolgált a „magyaroknak, hogy fajának hasznára váljon”.
A magyar-lengyel barátság mára közmondásossá vált. Igazából a közös szabadságküzdelmek elmúlt két évszázada hozta meg ennek egymásrautaltságunk kölcsönös tudatát, pedig a megelőző évszázadokban is számos ponton kötődött össze a két nemzet története. A magyar-lengyel barátság napján vértanú királyunk, Jagelló Ulászló előtt tisztelgünk. De mi lett volna, ha nem veszíti életét a várnai csatában? Mi lett volna, ha a magyar-lengyel sereg leveri a török szultán főerejét?
Hol rontottuk el? Hogy juthattunk oda, hogy Gyulafehérvárra Károlyiék intézkedése nyomán MÁV vonatok vitték a nagy nemzetgyűlésükre a magyar állammal szemben ellenséges román vezetőket és híveiket?
1919 őszén Magyarország rettenetes állapotban volt. A négy év háborúskodás után százezrek maradtak a csatatereken, százezrek nyomorodtak meg örökre és további százezrek még nem térhettek haza a hadifogságból.
Három évtizeddel ezelőtt egy magyar református lelkész kilakoltatása és elmozdítása indította el a Román Szocialista Köztársaság bukását.
Bő száz évvel ezelőtt az Osztrák-Magyar Monarchia az európai zsidóság számára szokatlan és előnyös asszimilációs feltételeket kínált.
Békés, boldog augusztus: magyarok és németek a Páneurópai Piknik harmincadik évfordulóját ünnepelték Sopronban, s a két kormányfő udvarias beszédben méltatta egymást.
„A Balkán nem éri meg egyetlen pomerániai gránátos életét” (Bismarck)
A párizsi Notre Dame katedrálist elpusztító tűzvész sokkolta a tengerentúli és az európai közvéleményt.
Ferenc pápa a „csentenár” – vagyis Erdély Románia általi megszállásának 100. évfordulója - alkalmából felkeresi a magyar katolicizmus talán legnagyobb búcsújáró kegyhelyét, a csíksomlyói kegytemplomot és az ott létesített Hármashalom-oltárt.
Nem irredentizmus vagy sovén propaganda annak a megállapítása, hogy a Kárpát-medence a magyarok otthona. A magyaroké is.
Mit jelent az, hogy nemzet? Mit jelent az, hogy „etnikum”? És miért kísért minket Szent István király Intelmeinek totálisan félrefordított passzusa minden egyes alkalommal, amikor saját identitásunkról van szó?
