Az 1940-es 2. bécsi döntés során az anyaországhoz visszakerült Észak-Erdély, Székelyföld, illetőleg a Partium nagy része. Valóságos örömmámorban úszott a megcsonkított ország lakossága, sokan az isteni igazságosságot láttak a történelmi aktusban, amely következtében Kolozsvár, Nagyvárad és Marosvásárhely is visszatért.
Polak, Wegier, dwa bratanki – mint tudjuk. S a folytatásban: „együtt harcol”, mielőtt borát inná. S hogy mennyire így volt, ahhoz nem kell visszamennünk sok évszázadnyi időt, elég pontosan egyszáz évet. Irány 1920! Kalauzunk Divéky Adorján (1880–1965) történész, aki 1917-től 1939-ig Varsóban élt, ott kutatott és tanított az egyetemen, s szerepet vállalt a magyar katonai segélyakció során. A történtekről – viszonylag szubjektív hangú – beszámolót írt a Külügyi Szemle 1938-as évfolyamában, Magyarország szerepe az 1920-iki lengyel-szovjet háborúban címmel.
Volt egyszer egy román javaslat egy közös román-magyar királyságról. Vajon mi volt ez? Megbékélési javaslat vagy dörzsölt ötlet a maradék Magyarország lenyelésére? A Huszárvágás blog megállapodott a "Napról napra Trianon" szerzőivel, hogy havonta egy kiemelt, általában nem-közismert bejegyzést közlünk a kronológiából. Ezúttal a román-magyar perszonálunió javaslatát adjuk közre.
A Huszárvágás blogon a "Napról-napra Trianon" című kronológia alapján havonta egy kiemelt eseményt közlünk a blogon. Júliusi elmaradásunkat ezúton pótoljuk: a hódmezővásárhelyi tömegmészárlás tragikus eseményeit elevenítjük fel.
1944. augusztus 1-én tört ki a varsói felkelés. A nácik józan ésszel nehezen felfogható megtorlást alkalmaztak, a nyugatiak képmutatóan kapkodtak és siránkoztak, Sztálin pedig nyugodtan megtömte a pipáját. De mit csináltak a magyarok?
Az első részben a kommunista rendszer városépítészeti rombolásának hazai iskolapéldáit vettük górcső alá. Cikkünk második része a téma közép-európai, nemzetközi relációit vizsgálja, az egykori Csehszlovákiától kezdve, Lengyelországon és az NDK-án át egészen a Szovjetunióig.
Az 1945 utáni felvidéki magyar tragédia eddig elhallgatott gyalázatai. A pozsonyligetfalui láger története, amelyet továbbra is el akarnak hallgattatni. Egy dokumentumfilm vesszőfutása. Mit kezd ezzel az egésszel a magyar történetírás?
A Huszárvágás blog megállapodott a "Napról-napra Trianon" című kronológia szerzőivel, hogy a kronológiára alapozva havonta egy kiemelt eseményt közlünk a blogon. A sorozat első részében a felvidéki harcok egyik hősének, Pálmay Ernőnek a küzdelmeit mutatjuk be.
Mik voltak a szocialista tervgazdaságok "igáslovai"? Honnan jön a "pótos IFA" kifejezés? Milyen teherkocsik szállították a téglát, a meszet, a betonelemeket a szocialista építkezésekre, és milyen furgon hozta a kenyeret, a tejet a lakótelepre?
A történelem egyetlen igazi tényezője a demográfia. Hogyan alakult a magyar közösség sorsa az elmúlt évszázadokban ennek mentén? Moldva, Erdély - lassan nincs hova hátrálni.
Április 13-a a Katynban meggyilkolt áldozatok emléknapja Lengyelországban a Szejm 2007-es döntése alapján. Írásunkkal a baráti lengyel nemzet mártírjainak emléke előtt tisztelgünk.
1941. árpilis 6-án megszólaltak a szirénák Budapest felett. A történelem legelső légiriadóját élte át a magyar főváros a jugoszláv gépek berepülése miatt. De miért bombáztak jugoszláv gépek magyar városokat? Hogyan került sor a belgrádi puccsra?
