Egy halva született egyezség
Zsidó-arab megállapodás 1919-ből?
Címke első világháború
Mi lett volna, ha…? Ha Görögországot sikerül kívül tartani az I. világháborún?
A Huszárvágás blog megállapodott a "Napról-napra Trianon" című kronológia szerzőivel, hogy a kronológiára alapozva egy-egy kiemelt eseményt közlünk a blogon. Ezúttal a balkáni front 1918-as összeomlását idézzük fel, egy "mi lett volna, ha..." kérdéssel a végén.
A sztrelecek lázadása vagy egy Marcia su Moszkva?
Vajon mi fog most történni Oroszországban? Putyin cár leveri a Wagner-sztrelecek lázadását, vagy Prigozsinnak sikerül Moszkvába bevonulni és rákényszeríteni a jó cár atyuskát, hogy szabaduljon meg gonosz tanácsadóitól?
Vérszivattyú, avagy Bahmut az új Verdun?
Az első világháború során volt egy csata, ami egy egész évig tartott. 1916 lényegében Verdun-ről szólt. A verduni vérszivattyú - csak így emlegették. De mi köze van ennek Bahmuthoz?
A próbára tett nemzet (Gali Máté könyvéről)
Jóformán megoldhatatlannak tűnő nemzetiségi kérdés; részvétel egy olyan háborúban, amit nem is akart az ország; háborús vereség; bűnös nemzetté nyilvánítás és az ország darabokra szakítása; ellenséges szomszédok szorítása; újabb világháború, újabb vereség… Valahogy így néz ki címszavakban a magyar történelem sötét oldala a 19. század végétől a 20. század közepéig.
Magyar hősök emlékünnepe (avagy széljegyzet Fiume kérdéséhez)
A magyar tengeralattjárós hősök emlékére. A Magyar Hősök Emlékét először 1917-ben iktatták törvénybe, majd 1924-ben rendelkeztek az emléknapról. Fél évszázad idegen megszállás, majd a zavaros évek után 2001-ben új törvénnyel elevenítették fel a Magyar Hősök Emléknapját.
Vajon törvényszerű volt-e az első világháborús vereség?
"Ha mindenki úgy tösz, ahogy tönni köll, akkor mindön úgy lösz, ahogy lönni köll" Vajon a Rózsa Sándornak tulajdonított mondás érvényes volt-e az Osztrák-Magyar Monarchiára? Tényleg "úgy lött, ahogy lönni köll"? Vagy ha mindenki tette volna a dolgát, lehetett-e volna máshogy?
Költészet és valóság – a biofegyverek története, 2.rész
A XIX. század végén, amikor az orvostudomány és a mikrobiológia ugrásszerű fejlődésnek indult, hirtelen a betegségek okai, terjedése és a kórokozók mibenléte is világossá váltak. Az európaiak és az európai civilizáció vívmányait átvevő országok előtt megnyílt a lehetőség a nagy járványok elleni védekezésre. Egyúttal persze felmerült a hátsó gondolat is: ha védekezni lehet a járványok ellen, akkor miért ne lehetne ezeket támadásra használni?
Francia megszállás Szegeden
2019, a századik évforduló óta újra érdeklődés övezi a magyarországi Szovjet, vagyis a Tanácsköztársaság történetét, a vörös-, fehér-, és a mindkettőt felülmúló fekete terror eseményeit. De mi volt a helyzet a franciákkal?