Avatar photo

Horváth Angelus

A magyar viselet rövid története II. rész

Az ember öltözéke rengeteg dolgot árulhat el róla a külvilág számára. Kifejezheti habitusát, világnézetét, de vallási, politikai és nemzeti hovatartozását is. A magyar történelemben különösen nagy jelentőséggel bírnak az egyes korokban, történelmi helyzetekben viselt szimbolikus ruhadarabok.

A magyar viselet története I. rész

Az ember öltözéke rengeteg dolgot árulhat el róla a külvilág számára. Kifejezheti habitusát, világnézetét, de vallási, politikai és nemzeti hovatartozását is. A magyar történelemben különösen nagy jelentőséggel bírnak az egyes korokban, történelmi helyzetekben viselt szimbolikus ruhadarabok.

Mi fán terem a vármegye? II. rész

Kis túlzással azt mondhatjuk, hogy belezavart a belpolitikai uborkaszezonba az a két Alaptörvény-módosítási javaslat, melyet a múlt héten Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője terjesztett be az Országgyűlés elé. Az egyik javaslat praktikus megfontolásból azt szorgalmazza, hogy ezentúl öt évente, egy időben rendezzék meg az önkormányzati és az európai parlamenti választásokat. A másik, jóval izgalmasabb javaslat ezzel szemben sokkal inkább a szimbolikus térben mozog: azt indítványozza, hogy a „megye” helyett hosszú idő után ismét a „vármegye” elnevezés legyen használatos. Ez utóbbival foglalkozunk.

Mi fán terem a vármegye? I. rész

Kis túlzással azt mondhatjuk, hogy belezavart a belpolitikai uborkaszezonba az a két Alaptörvény-módosítási javaslat, melyet a múlt héten Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője terjesztett be az Országgyűlés elé. Az egyik javaslat praktikus megfontolásból azt szorgalmazza, hogy ezentúl öt évente, egy időben rendezzék meg az önkormányzati és az európai parlamenti választásokat. A másik, jóval izgalmasabb javaslat ezzel szemben sokkal inkább a szimbolikus térben mozog: azt indítványozza, hogy a „megye” helyett hosszú idő után ismét a „vármegye” elnevezés legyen használatos. Ez utóbbival foglalkozunk.

A Hűség Városa – a népszavazás 100. évfordulója

Az aláírás után alig másfél évvel megjelent az első repedés a győztes nagyhatalmak új, Duna-medencei építményén. A trianoni koncepciós per életfogytiglanra szóló ítéletét követően máris mentő tanúk akadtak: a soproniak, akik Magyarország mellett döntöttek. Az első világháborút követően néhány népszavazás menetrendszerűen az eredeti ország mellett döntött. Maguk az osztrákok is szereztek így vissza területeket Karintiában - ahol a németek mellett a szlovének egy része is Ausztriára szavazott! Ennek ellenére az, hogy alulmaradtak a lenézett, megvetett magyarokkal szemben, évtizedekig kísértette az osztrákokat, s még az 1970-es években is Sopron volt Burgenland hivatalos fővárosa a papírokon, Kismarton csak ideiglenes székhely...

A király visszatér(ne): második felvonás

Az utolsó megkoronázott magyar király, IV. Károly meghiúsult első visszatérési kísérlete után már 1921 áprilisában elhatározta, újból próbálkozni fog trónja visszaszerzésével, ugyanis meg volt győződve arról, hogy első alkalommal is csupán a megfelelő előkészítés hiánya, valamint a szerencsétlenül megválasztott időpont miatt nem járt sikerrel. Száz évvel ezelőtt repülőgéppel tért haza.

1921. A Horthy-rendszer megszilárdulásának története (Veszprémy László Bernát könyvéről)

Mi történt 1921-ben? Miért volt fontos ez az év a Horthy-rendszer, s így a magyar történelem szempontjából? Ha jelentős, miért nem került eddig a történészek célkeresztjébe? Veszprémy László Bernát ennek a sok szempontból ellentmondásos, kissé kaotikus, eleddig a sorsfordító évek (1918, 1919, 1920…) „árnyékában” háttérbe szorult esztendő bemutatására vállalkozott új könyvében.