Halál az ávóra!

Az októberi forradalom egyik fő jelszava volt. A másik így hangzott: „Ruszkik haza”.

Az októberi forradalom egyik fő jelszava volt. A másik így hangzott: „Ruszkik haza”.

Az elmúlt szűk két hét meglepő fordulatokat hozott a magyar belpolitikában. Tulajdonképpen egyéni és országos csúcsok születtek. Ugyanakkor nem teljesen érthető a résztvevők motivációja, célja, sőt, néha még a mondanivaló sem.

Ukrajna és a nemzetközi szervezetek egész hada a Krím-félsziget annektálásától kezdve felkarolta a krími tatárok ügyét, és a kisebbségi jogaikról beszélt. Most viszont az ukrán országgyűlés olyan törvényt fogadott el, amely ellehetetleníti a kárpátaljai magyar közép- és felsőfokú oktatást. Mindezt egy olyan nemzet tagjaival szemben, amelynek anyaországa mindig kiállt az ukránok ügyéért.

Néhány nappal ezelőtt a virginiai Charlottesville városában összecsapásokra került sor egy felvonulás résztvevői, illetve a felvonulás ellen demonstrálók között. A felvonulók Robert E. Lee konföderációs tábornok szobrának eltávolítása ellen tiltakoztak. A felvonulókat a Wikipedia „white nationalist”-ként határozza meg, ami egyelőre az angolszász világon kívül lefordíthatatlan. A tiltakozó felvonulás ellenlábasai közé hajtott egy autó: egy ember meghalt, 19 megsebesült.

Az „igazságosság” és az „egyenlőség” jelszava alatt tervezett „társadalmi reformokkal” szemben jobb, ha a legsötétebb gyanúval élünk.

Manapság elterjedt az a fajta elbeszélésmód, amely a trianoni békével- vagy az oda vezető úttal kapcsolatosan létező-, illetve ál-mítoszok cáfolatára törekszik.

Az elmúlt időszakban úgy tűnik, hogy az úgynevezett „ügynökkérdés” különböző formákban visszatérő eleme a politikai életnek. De mit kell értenünk egyáltalán „ügynökkérdés” alatt? És mik a médiában rögzülni látszó közhelyek ferdítései, csúsztatásai vagy éppenséggel valótlanságai?

A manchesteri merényletek után az egyik első hír volt, hogy az Egyesült Királyságban a legmagasabb fokú terrorkészültséget léptették életbe. Tényleg?

Az alábbi egészen rövid írással nem szeretnék állást foglalni a CEU működésének ügyében, továbbá nem célom kétségbe vonni számos kolléga munkásságát, vagy alkotásait, még továbbá pedig nem kívánom megkérdőjelezni a CEU által felhalmozott tudás értékét. Mindössze a hellyel-közzel hisztérikussá váló tiltakozások mellé szeretnék lábjegyzeteket illeszteni.

„A földi tüzet a magas álmok vigyázzák” (Weöres Sándor)

Mit jelent az, hogy nemzet? Mit jelent az, hogy „etnikum”? És miért kísért minket Szent István király Intelmeinek totálisan félrefordított passzusa minden egyes alkalommal, amikor saját identitásunkról van szó?

A kommunizmus áldozatainak emléknapjára.