A „perzsa folyosó”

Egy új szállítási útvonal Oroszország és India között - és annak a történelmi előzményei

Egy új szállítási útvonal Oroszország és India között - és annak a történelmi előzményei

Zendülés, parancsmegtagadás - vajon látunk-e ilyet tömegesen az ukrajnai háborúban? Egy első világháborús példa alapján teszünk fel kérdéseket.

Történész a politikai kocsmában.

„Lengyel férfihoz mentem feleségül, két fiunk volt, egy négyéves és egy hétéves. Nemrég született meg kislányunk, aki még bölcsőben feküdt. [...] Öt UPA- harcos érkezett a házunkba. Felvették a kislányt a bölcsőből, széttárták lábait, s mikor meglátták, hogy lány, visszatették. Mivel édesanyja ukrán volt, megkímélték az életét. Férjemet és két fiamat viszont kivezették az udvarra és fejszével agyonütötték őket." (A volhíniai mészárlás egyik túlélője)

Nyolcvan évvel és egy hónappal ezelőtt a brit Királyi Légierő csapást mért két gátra Németországban. A sikeres gátpusztítás mára szinte "branddé" vált, makettekkel, könyvekkel, műsorokkal és filmekkel idézik meg.

Történelmi párhuzam: Bahmut vajon egyenlő Sztálingráddal?

Az első világháború során volt egy csata, ami egy egész évig tartott. 1916 lényegében Verdun-ről szólt. A verduni vérszivattyú - csak így emlegették. De mi köze van ennek Bahmuthoz?

"A magyar kormány az első, amelyik tetteivel támogatja a független állam létrejöttét és megerősödését." - mondta 1991. december 3-án Anatolij Zlenko, Ukrajna külügyminisztere. Nemrég "Magyar-ukrán két rossz barát?" címmel a huszadik századi magyar-ukrán kapcsolatokat felvázoló háromrészes sorozatba kezdtünk. Most a függetlenséghez nyújtott magyar támogatással folytatjuk.

Magyarország és Ukrajna kapcsolatai nem véletlenül csak a XX. századra vonatkoztatva értelmezhetőek, hiszen az utóbbi állam csak ekkor jött létre - jóllehet, a nemzeti ébredésük már jóval korábban elkezdődött. A magyar-ukrán államközi viszony egyes sarokpontjairól szóló írás első részében a kommunista diktatúra bukásáig terjedő évtizedeket tekintjük át.