Jóformán megoldhatatlannak tűnő nemzetiségi kérdés; részvétel egy olyan háborúban, amit nem is akart az ország; háborús vereség; bűnös nemzetté nyilvánítás és az ország darabokra szakítása; ellenséges szomszédok szorítása; újabb világháború, újabb vereség… Valahogy így néz ki címszavakban a magyar történelem sötét oldala a 19. század végétől a 20. század közepéig.
Mi az a "kultúra"? Mit jelentett a csúnya kifejezéssel "néptömegek" számára? S milyen formában jelent meg másfél száz évvel ezelőtt? A kultúrharc srapnelgránátjai: a kolportázs-regények.
Kis túlzással azt mondhatjuk, hogy belezavart a belpolitikai uborkaszezonba az a két Alaptörvény-módosítási javaslat, melyet a múlt héten Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője terjesztett be az Országgyűlés elé. Az egyik javaslat praktikus megfontolásból azt szorgalmazza, hogy ezentúl öt évente, egy időben rendezzék meg az önkormányzati és az európai parlamenti választásokat. A másik, jóval izgalmasabb javaslat ezzel szemben sokkal inkább a szimbolikus térben mozog: azt indítványozza, hogy a „megye” helyett hosszú idő után ismét a „vármegye” elnevezés legyen használatos. Ez utóbbival foglalkozunk.
"A hetvenes évek végén, egyetemi tanulmányaimat befejezve, ösztöndíjat kaptam Bécsben. Ottani diáktársaim meghívtak egy feminista összejövetelre. A gyűlés témája az volt, hogy miért nem mernek a lányok megszólalni a szemináriumokon. Miért - kérdeztem őszinte érdeklődéssel. A fiúk miatt - jött a magyarázat. Nem értem - mondtam. Nekünk Magyarországon nincsenek ilyen gondjaink. Elképedtek és többet nem hívtak."
"Óriások vállán állunk." - hangzik a híres mondás. Valóban? Folytatjuk a nagy magyar történetíróinkat bemutató arcképcsarnok portré-sorozatát. Ezúttal Deér Józsefről (1905–1972) lesz szó, aki szintén a nemzeti emlékezet ellen viselt kommunista háborúnak esett áldozatul.
Folytatjuk a régi nagy történetíróink felidézését. Ezúttal olyasvalakiről lesz szó, aki az emigrációban "koronázta meg" karrierjét, miközben idehaza a kommunista diktatúra hagyatékaként felejtés sújtja személyét és munkásságát.
"Középiskolás fokon" tanítani nem könnyű. Tankönyvet írni meg éppen nagyon is nehéz. Ráadásul történelemből, különösen is, ami a XX. századunkat illeti. Nehéz - de nem lehetetlen. Borhegyi Péter és Nánay Mihály új tankönyvét elemezzük! Harmadik, befejező rész.
"Középiskolás fokon" tanítani nem könnyű. Tankönyvet írni meg éppen nagyon is nehéz. Ráadásul történelemből, különösen is, ami a XX. századunkat illeti. Nehéz - de nem lehetetlen. Borhegyi Péter és Nánay Mihály új tankönyvét elemezzük! Második rész.
Thaly Kálmán, akiről méltatlanul a "kuruckor hamisítója" címke maradt meg. Történetírói arcképvázlat-soroztunk újabb része.
Egy ősbölény elfelejtett történészeink közül. Folytatjuk történetírói arcképcsarnokunkat.
