Magyarok és lengyelek Volhíniában

A magyar-lengyel barátság napján a két nemzet közös történelmének egy ismeretlen fejezetét idézzük föl: a magyar segítségnyújtást a volhíniai tragédia idején.

A magyar-lengyel barátság napján a két nemzet közös történelmének egy ismeretlen fejezetét idézzük föl: a magyar segítségnyújtást a volhíniai tragédia idején.

„Egészen néhány héttel ezelőttig Magyarország volt Európában a zsidóság utolsó fellegvára.” (Eibenstocker Tageblatt, 1944. május 18. Magyarország rendet teremt).

Mik azok a "Zsidó Tanácsok"? Mit tehettek közösségükért a vészkorszak idején? A holocaust áldozatai voltak a tanácsok tagjai is? Veszprémy László Bernát új könyvét vettük górcső alá.

1939-ben magyar önkéntesek is harcoltak Lengyelország védelmében.

„Fehérterroristából antifasiszta ellenálló” így szól a könyv első mondata. 1945 utáni világunkban, az antifasiszta Nagy Szövetség politikai, történeti és történetmesélési keretei között mai napig fejtörést okoz egy ilyen életút.

Jóformán megoldhatatlannak tűnő nemzetiségi kérdés; részvétel egy olyan háborúban, amit nem is akart az ország; háborús vereség; bűnös nemzetté nyilvánítás és az ország darabokra szakítása; ellenséges szomszédok szorítása; újabb világháború, újabb vereség… Valahogy így néz ki címszavakban a magyar történelem sötét oldala a 19. század végétől a 20. század közepéig.

A nép egyik bódítószere volt. Az olcsó irodalom, mint drog a világháború idején. A magyarországi ponyva elleni küzdelem, 1. rész.