Tömegpusztító fegyverek: végül is mit üzent az Oppenheimer című film?

Lovagiasság vagy hatékonyság: eltérő hozzáállás a háborúhoz. Záró bejegyzésünk a második világháborús tömegpusztító fegyverekről és az Oppenheimer című filmről.

Lovagiasság vagy hatékonyság: eltérő hozzáállás a háborúhoz. Záró bejegyzésünk a második világháborús tömegpusztító fegyverekről és az Oppenheimer című filmről.

Vajon történeti szempontból milyen kérdések merülhetnek az atomprogram kapcsán? Az Oppenheimer című film kapcsán gondolkodtunk a Bohr-Heisenberg találkozó problémáján.

Oppenheimer - újabb hamis mítoszteremtés az atombomba-kérdésében a Red Joan (A vörös ügynök) c. film után? Grób László filmkritikája.

Július 4. az "amerikai álom" születésének a napja. De vajon hányféle "amerikai álom" létezik?

Istanbult (Sztambult) régen Konstantinápolynak hívták és az ortodox kereszténység politikai és vallási központja volt. Azután a törökök elfoglalták - és meg is tartották.

Vajon hogyan működött Európa eddig és hogyan működik ma? Lehet-e egyensúly a központosítás és a nemzeti szuverenitás között?

A szovjet korszakból, még pontosabban a szovjet-kínai határvillongások idejéből származó magyar vicc szerint a TASZSZ jelenti: A szovjet-kínai határon egy kínai harckocsi tüzet nyitott egy békésen szántogató szovjet traktorra. A traktor viszonozta a tüzet, majd felszállt és elrepült.

A történelemben számos olyan példa áll rendelkezésünkre, hogy két szereplő sokszor élet-halál harca ellenére valójában közös történet része, s amikor ez a történet befejeződik, egy nevető harmadik lép a színre.

Most, mikor négy hónapja dúl a szomszédságunkban egy nagyobbacska háború, már negyedik hónapja szembesülünk a szomorú valósággal: tényeket jószerivel semmit nem tudunk, ám propagandával tele a padlás. Kissé egyoldalúan ugyan, mivel az oroszt – a szabad világ szabad gondolat iránti vonzalmának legnagyobb dicsőségére – rendeletileg betiltották, ám ukrán meg nyugat-európai és amerikai jön csőstül (bár ez a régi magyar mondás is vélhetőleg nemsokára az embargós politika hatálya alá fog esni...) Józan ésszel nehéz megérteni ennek az amerikai/nyugat-európai propagandának a ... hm... mondjuk így: a tényekkel szembeni alulmaradásából származó limitált színvonalát. De vajh van-e új a Nap alatt? Nézzük csak az előző világégést, s annak (szovjet)orosz–amerikai relációját!
Az atomháborús fenyegetés árnyékában újra felidézzük a nukleáris fegyverek születését és történetét.