Kossuth

Miért hívják a nemzet főterét az Országháznál Kossuth térnek? S miért énekeljük a Kossuth-nótát még mindig? Kétszázhúsz évvel ezelőtt született Kossuth Lajos.

Miért hívják a nemzet főterét az Országháznál Kossuth térnek? S miért énekeljük a Kossuth-nótát még mindig? Kétszázhúsz évvel ezelőtt született Kossuth Lajos.

„Eleinte négyen sétáltunk, aztán hárman, aztán ketten, és amikor Katit is kivégeztek, akkor egyedül maradtam. Akkor sírtam, tényleg sírtam” Elhunyt Wittner Mária, 1956-os szabadságharcos lány, politikai elítélt, segédmunkás, országgyűlési képviselő.

Vajon miért töltött feleslegesen, sőt gyanúsan sok időt Szulejmán Kőszeg ostromával? Vajon tényleg a csodával határos a vár sikeres védelme? Vajon ki volt Jurisics Miklós? Mítoszrombolás annyira másként, hogy az már szinte mítosz-építés.

Emlékmű a Waffen SS-nek? Ráadásul Magyarországon? A Fejér megyei Dég községben állított emlékmű ügyét járjuk körül.

Kis túlzással azt mondhatjuk, hogy belezavart a belpolitikai uborkaszezonba az a két Alaptörvény-módosítási javaslat, melyet a múlt héten Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője terjesztett be az Országgyűlés elé. Az egyik javaslat praktikus megfontolásból azt szorgalmazza, hogy ezentúl öt évente, egy időben rendezzék meg az önkormányzati és az európai parlamenti választásokat. A másik, jóval izgalmasabb javaslat ezzel szemben sokkal inkább a szimbolikus térben mozog: azt indítványozza, hogy a „megye” helyett hosszú idő után ismét a „vármegye” elnevezés legyen használatos. Ez utóbbival foglalkozunk.

Magyarország és Ukrajna kapcsolatai nem véletlenül csak a XX. századra vonatkoztatva értelmezhetőek, hiszen az utóbbi állam csak ekkor jött létre - jóllehet, a nemzeti ébredésük már jóval korábban elkezdődött. A magyar-ukrán államközi viszony egyes sarokpontjairól szóló írás első részében a kommunista diktatúra bukásáig terjedő évtizedeket tekintjük át.

Kis túlzással azt mondhatjuk, hogy belezavart a belpolitikai uborkaszezonba az a két Alaptörvény-módosítási javaslat, melyet a múlt héten Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője terjesztett be az Országgyűlés elé. Az egyik javaslat praktikus megfontolásból azt szorgalmazza, hogy ezentúl öt évente, egy időben rendezzék meg az önkormányzati és az európai parlamenti választásokat. A másik, jóval izgalmasabb javaslat ezzel szemben sokkal inkább a szimbolikus térben mozog: azt indítványozza, hogy a „megye” helyett hosszú idő után ismét a „vármegye” elnevezés legyen használatos. Ez utóbbival foglalkozunk.

"A hetvenes évek végén, egyetemi tanulmányaimat befejezve, ösztöndíjat kaptam Bécsben. Ottani diáktársaim meghívtak egy feminista összejövetelre. A gyűlés témája az volt, hogy miért nem mernek a lányok megszólalni a szemináriumokon. Miért - kérdeztem őszinte érdeklődéssel. A fiúk miatt - jött a magyarázat. Nem értem - mondtam. Nekünk Magyarországon nincsenek ilyen gondjaink. Elképedtek és többet nem hívtak."

Rákosi elvtárs óta tudjuk: "A legnagyobb reakció a magyar reakció." Másfelől azt is tudjuk, hogy népművészeti kincsestárunkban a "vármegye" vagy az "ispán" ritkán jelenik meg kedvező színekben. Rákosi Mátyás bumfordiságát félretéve, kockáztassuk meg a kérdést: esetleg mégis lehet pozitív a "vármegye" elnevezés visszahozatala?

Hogyan is történt az a bizonyos Nyugati téri sortűz? Horn Gyula életútjához történelmi háttér.

"Mi Duna-népek ott tartunk, ahol a háború előtt, itt élünk egy sorsközösségben, egymásról mit sem tudva. Igazán itt az ideje, hogy megismerjük tejtestvéreinket, akikkel egy sors száraz emlőjét szoptuk." (Németh László)

A magyar tengeralattjárós hősök emlékére. A Magyar Hősök Emlékét először 1917-ben iktatták törvénybe, majd 1924-ben rendelkeztek az emléknapról. Fél évszázad idegen megszállás, majd a zavaros évek után 2001-ben új törvénnyel elevenítették fel a Magyar Hősök Emléknapját.