Az Egyesült Államok hagyományosan a Szabad Világ vezetője. Jóllehet, kultúrája, szokásrendszer nem azonos az európaival – hát még a közép-európaival! – de mégiscsak a legközelebb áll az öreg kontinens eredeti civilizációjához. Amerika, a korlátlan lehetőségek hazája és a szabadság földje már bő évszázaddal ezelőtt is a bolsevik elnyomás alá kerülő, kommunizmust „építő” Szovjet-Oroszország ellentétének tűnt. Ez csak megerősödött a hidegháború idején, majd a Szovjetunió összeomlásakor tetőzött.
Elnyomó rezsimek természetesen szerte a világban vannak, de a klasszikus kommunizmus mindössze néhány végvárban (Észak-Korea, Kuba) tudta megőrizni pozícióit. Máshol az eredeti filmsorozat spin-offjai peregnek; megint máshol pedig ugyan elnyomó rezsim nincs, de elnyomás-féleség mégiscsak van. S ez a beszüremkedő neo-kommunizmus és az elnyomás igen-igen szoft formái pont Európát fenyegetik. Éppen ezért lenne fontos, hogy az USA megőrizze önmagát, s azt, ami mindig is volt: a Szabadság Hazája minőséget.
A New Yorki rendőrség megszüntetése (!) céljából tüntető demokratikus szocialisták (fotó: DSA)
Most azonban egyre-másra érkeznek a riasztó hírek. A New York Post cikke szerint New York városában Maureen Fadem –professzor, New York-i Városi Egyetem (CUNY) munkatársa szorgalmazta, hogy a gyerekeket „demokratikus szocialista keretrendszerben” neveljék. Szerinte tanítani kellene nekik a kommunizmus keresztapáit, Karl Marxot és Friedrich Engelst is. Mindezt annak ellenére, hogy írásaik a történelem legvéresebb diktátorait inspirálták Sztálintól Mao ce-Tungig. „Át kell alakítanunk a tantervet az osztálytudatosság keretei között…. A tanterv egészét újra kell vizsgálni, át kell gondolni és újra kell keretezni”. Az Amerikai Demokratikus Szocialisták (DSA) által tervezett átalakítások miatt egy pedagógus arra figyelmeztetett, hogy a szervezet forradalmi programja miatt a szülők elmenekülhetnek az állami iskolarendszerből, és inkább charter (alapítványi/magán) iskolákba írathatják a gyerekeiket. Emiatt sürgette a DSA-t, hogy küzdjön az iskolaválasztás szabadsága ellen, és „erősítse meg az UFT-t” (tanári szakszervezet). „A reformjaink nyilvánvalóan nem túl népszerűek. Amíg létezik szabad iskolaválasztás, a szülők el fogják vinni a gyerekeket a nem szakszervezeti charter iskolákba, mert hisznek abban” – ismerte el az egyik tanár. A DSA-s oktatók megfogadták, hogy kihasználják kapcsolataikat szocialista szövetségesükkel, Zohran Mamdani polgármesterrel a céljaik átnyomására, és a közelgő szerződéses tárgyalásokat is felhasználják a szélsőbaloldali tervek megvalósításához.
A CNBC új, Össz-Amerikai Gazdasági Felmérésének adatai riasztó tendenciákat mutatnak. A kutatás szerint a regisztrált szavazók 32%-a nagyobb valószínűséggel szavazna egy olyan jelöltre, aki demokratikus szocialistaként határozza meg magát, míg 50%-uk kevésbé lenne erre hajlamos. Ezzel szemben a választók 29%-a szavazna nagyobb valószínűséggel egy Trump által támogatott jelöltre, míg 52%-uk kevésbé. Azok a jelöltek, akik a MAGA-mozgalom támogatóiként írják le magukat, még rosszabbul szerepelnek: mindössze a szavazók 27%-a mondta azt, hogy ez növelné a támogatási kedvét, míg 57%-uk szerint ez inkább eltántorítaná őket.
A kapitalizmus továbbra is népszerűbb, mint a szocializmus az Egyesült Államokban, de a közhangulat romlott az elmúlt években, miközben a szocializmus támogatottsága növekedett.
A megkérdezett regisztrált szavazók 28%-a vélekedett pozitívan a szocializmusról, ami ugrásszerű növekedés a 2024-es 18%-hoz képest. A regisztrált szavazók 50%-a látja pozitívan a kapitalizmust, ami alig változott a 2024-es 51%-hoz képest. A pénteken közzétett felmérésben a választók 48%-a vélekedett negatívan a szocializmusról, míg 27%-uk a kapitalizmust értékelte negatívan.
A 18 és 34 év közötti szavazók 18 százalékpontos különbséggel előnyben részesítették a szocializmust, míg az idősebb korosztályok a kapitalizmust választották. Ez a jövőben átformálhatja a választói bázist, de az is lehet, hogy a mai fiatal szavazók preferenciái az életkor előrehaladtával változni fognak.
A megkérdezett szavazók ugyanakkor rendkívül szűk többséggel úgy vélték, hogy a szocializmus valamilyen formája nem tenne jót az országnak. A válaszadók 44%-a mondta azt, hogy a szocializmus valamilyen formája rossz dolog lenne, míg 40%-uk szerint jó dolog – ezzel a két tábor közötti szakadék a felére csökkent a legutóbbi mérés óta. Egy 2019-es Gallup-felmérésben még a felnőttek 43%-a tartotta jónak, és 51%-a rossznak a szocializmust.
Összehasonlításképp: 1942-ben – amikor ezt a kérdést az elsők között tették fel, és a világ épp a második világháborúban állt – a szavazók mindössze 25%-a gondolta úgy, hogy a szocializmus jó ötlet. Negyven százalékuk gondolta rossz ötletnek, 34%-uk pedig bizonytalan volt.
Nyíltan kommunista felvonulás az USÁ-ban (Times of India)
Mindezekről a magyar sajtó nemigen számolt be, arról viszont igen, hogy Abdul El-Sayed (Szájíd) egy „demokratikus baloldali” nyerte a Demokrata Párt szenátor-jelöltségét Michigan államban. Feltűnő az iszlámista nézetek és a szélsőbaloldal összefonódása. „Az ország városaiban, az iszlám imádságot immár az utcán jelennek meg, megállítva a forgalmat, és vakmerően elfoglalva a közterületeket a dominancia jeleként.” – kongatják meg a vészharangot egy összefoglalóban. A másik hasonló, szinte már-már monomániásan használt vesszőparipa a „faji kérdés”, ami néhány évvel ezelőtt a rosszemlékezetű Black Lives Matter nagyvárosi zendülés-sorozata idején érte el egyik első tetőpontját.
Vajon merre Amerika? Mi lesz a sorsa a Szabadság Földjének? Vlagyimir Bukovszkij, aki ugyan az USA erőfeszítéseinek köszönhetően szabadult ki a pszichiátriai lágerből – ha valaki ugyanis szovjet-ellenes, az nyilvánvalóan nem normális, tehát kényszergyógykezelni kellett! – viszont rossz véleménnyel volt az amerikai kultúráról, pontosabban annak hiányáról, mégiscsak bíztató mondatokat vetette papírra: „Amerikában bukkantak föl azok, akik képesek voltak megszervezni a világméretű szovjet befolyással szembeni ellenállást. A baj csak az, hogy ezek az emberek valahogyan ostromzár alá kerültek, a társadalmi élet peremére szorultak, a csorda zöme pedig meghatározta az USA-ban az életet.”
S ha Trump elnökségét illetően meg is oszlik az amerikaiak véleménye, jó reménységgel lehetünk arra nézve, hogy J.D. Vance alelnök és Marco Rubio külügyminiszter erőfeszítései nyomán ezúttal nem így lesz…