"A magyar kormány az első, amelyik tetteivel támogatja a független állam létrejöttét és megerősödését." - mondta 1991. december 3-án Anatolij Zlenko, Ukrajna külügyminisztere. Nemrég "Magyar-ukrán két rossz barát?" címmel a huszadik századi magyar-ukrán kapcsolatokat felvázoló háromrészes sorozatba kezdtünk. Most a függetlenséghez nyújtott magyar támogatással folytatjuk.
Magyarország és Ukrajna kapcsolatai nem véletlenül csak a XX. századra vonatkoztatva értelmezhetőek, hiszen az utóbbi állam csak ekkor jött létre - jóllehet, a nemzeti ébredésük már jóval korábban elkezdődött. A magyar-ukrán államközi viszony egyes sarokpontjairól szóló írás első részében a kommunista diktatúra bukásáig terjedő évtizedeket tekintjük át.
Varasd, Szenttamás, Csanád, Zimony, Solymos, Versec, Földvár, Vukovár, Kanizsa, Zenta, Martonos, Pancsova, Nagylak, Szabadka, Csongrád, Zombor, Világos – ismerős településnevek Magyarország déli vármegyéiből. Pedig ezek a nevek egy egész picit más átírásban – pl. Vilagoš/ Вилагош, Šoljmoš/ Шолймош, Čongrad/Чонград, Sentomaš/Сентомаш – háromszáz évvel ezelőtt a mai Ukrajna területén is felbukkantak. Néhányat pedig a mai napig használnak.
Ukrajna, háború, Oroszország - és az atrocitások történelmi görbe-tükre.
Vajon ami most Ukrajnában történik, az "A háború", vagy csak egy nagyobb konfliktus tragédiájának első felvonása?
Vajon Ukrajna harca a mi 1956-unk mellé állítható-e? Vajon az ukránok érdemelnek-e úgymond "nácitlanítást", vagy Putyin háborús bűnei mérhetőek a Holocausthoz?
Milyen történelmi előzményei vannak Putyin elnök mostani akciójának? A második nagy történelmi előképet mutatjuk be.
Mi köze van a pápuáknak a magyarokhoz?
A történetírás a politika folytatása más eszközökkel. Putyin elnök tavalyi dolgozata a szláv népek történelméről lényegében politikai program, amelynek megvalósítását ma láthatjuk.
