2021. május 7-én a híres Sabaton zenekar új nótával jelentkezett: ezúttal Moszkva 1941. decemberi védelmét énekelték meg. A Sabaton a hivatalos besorolás szerint „power metal”, de valójában nyugodtan adhatjuk nekik a „krónikás metál” vagy a „hősies metal” cimkét. A „Defence of Moscow” című szám hatásos, amolyan induló féle, s a régi szovjet himnusz dallamából (amely az új orosz himnuszé is egyébként) is felcsendül egy-két taktus. A szövege is kemény, szikár, katonásan lényegretörő, amilyet egy kevésszavú szláv is élvezhet. A szöveggel mindössze egyetlen probléma van. Van benne egy sor, amely így hangzik: „From Kazakhstan to Magadan”, tudniillik, hogy mindenfelől jönnek Oroszország Anyácska fiai és lányai, hogy megvédjék Moszkvát. De mi a baj Kazahsztánnal és Magadannal?
Légvédelmi ágyúk Moszkvában 1941-ben
Az a baj Kazahsztánnal és Magadánnal, hogy mind kettő a GULAG iszonyatos, halálos kényszermunkatáborainak színtere volt, méghozzá a legdurvábbaké. Kazahsztán területén a SZTYEPLAG és a KARLAG lágerkörzetei tíz- és tízezer négyzetkilométeren nyelték el az embereket. Magadan kikötővárosa pedig a pokol legmélyebb bugyrai közé számító Kolima-medence kapuja volt, a SZEVVOSZTLAG körzet tenger felőli bejárata és a kényszermunkán alapuló hírhedt DALSZTROJ tröszt központja. Ma a KARLAG egykori adminisztratív központjában, Dolinka településen múzeum őrzi a borzalmak lenyomatát és az áldozatok emlékét. Magadan városa mellett pedig a Szomorúság Maszkja nevű 15 méter magas emlékmű juttatja eszünkbe a sátáni kegyetlenséggel halálba küldött százezreket és milliókat.
Fogalmunk sincs, hogy a svéd banda szövegébe hogyan került éppen Kazahsztán és Magadan. Hagyjuk is a svédeket. De mégis, hogy megértsük az orosz gondolkodást, idéznünk érdemes egy kortanút:
„Vajon megértettük azt, hogy Oroszország, a szülőhaza megmentésével egyúttal a sztálini rezsimet is megmentettük? Valószínűleg nem. De még ha meg is értettük volna, ugyanúgy küzdöttünk volna, mert a saját, hazai előállítású totális rendszerünket előnyösebbnek éreztük a hitleri diktatúránál; mert könnyebb az erőszakot elszenvedni a sajátjaidtól, mint az idegenektől.”
Az idézetben minden benne van. Nem véletlen tehát például az sem, hogy a hívő marxista-, de eltökélten antisztálinista Dmitrij Volkogonov, a KGB tábornoka egyik, Sztálinról szóló könyvének a „Győzelem és tragédia” címet adta.
Moszkva védői hősiesen küzdöttek a hazájukat védve – és győztek. A tragédia ezután újabb felvonással bővült.
(Az idézet Vjacseszláv Kondratyev feljegyzéseiből származik, közli: Orlando Figes: A suttogók. Magánélet Sztálin Oroszországában, Európa Könyvkiadó, Budapest 2023., 559.)