Hunok legyünk vagy magyarok II. rész – avagy a történelem hasznáról és káráról
Egy talán nem is annyira "outsider" gondolatai emlékezetről, hunokról, magyarokról és a történelemről.
Kategória Történetírás
Történetírói arcképcsarnok: Jakab Elek
A legnagyobb magyar történetírókról szóló sorozatunkban ezúttal egy erdélyi történész arcképét idézzük meg a másfél százados feledés homályából.
Történetírói arcképcsarnok: Berzeviczy Albert
Történetírói sorozatunk következő részében olyasvalakiről lesz szó, aki nem csak a magyar tudományosság fejedelmei közé tartozott, hanem előtte a politikát a maga valóságában is gyakorolta.
Kész a leltár? – Dehogy. Ez csak a jéghegy csúcsa
A szovjet csapatok kivonásakor a magyar fél hosszú listát állított össze a környezeti károkról, a bérbe adott épületek állagromlásáról és egyéb károkról. A szovjetizálás tudományos károkozását azonban nem lehetett összeállítani,számszerűsíteni. Június 19-e előtt ezért a magyar történetírás veszteséglistáját közöljük.
Kik is a győztesek?
Aba Sámueltől a történetírói felelősségig. Történetírás és politika, vagy történetírás versus politika? Vitasorozatunk folytatódik Grób László viszontválaszával.
A történelmet író győztesek mi vagyunk
Mi magyarok vagyunk azok a győztesek, akik a középkori magyar történelmet írták. Ami százhúsz éve dicsőségesnek számíthatott, azt ma esetleg másképp ítéljük meg, és az is lehet, hogy a történeti forrásokat újra megvizsgálva egészen más képet kapunk a kora középkori eseményekről.
A történelem, amit a győztesek írnak
Vajon mi alapján írjuk a történelmet? A történelem, amit nemcsak menet közben, hanem utána, az emlékezetben is meg kell nyerni. Ha véget érnek az ásatások, Aba Sámuel vajon hol fogja megtalálni a helyét?
Szkíta királynő – gondolatok egy film kapcsán
Vajon ki volt Tamarisz, a szkíták legendás királynője? És miért zavarja a mai irániakat? Vajon mire jók a történelmi filmek? Vajon lehet-e valami közös kazahokban és magyarokban? Sőt: a szkítáknak volt-e köze "Európához"?
Történetírás a végeken – Elmélkedések a Történeti Nép- és Földrajzi Könyvtár kapcsán
A budapesti vízfejjel megáldott és megátkozott Magyarországon és a magyar könyvkiadásban – amennyiben erről beszélni még nem anakronizmus – szinte elképzelhetetlen, hogy a fővároson kívül is történhet valami. Na jó, esetleg Debrecen, Szeged vagy Pécs, netán Miskolc, mint egyetemi városok. De a kisebb települések – legfeljebb egy kolbász- vagy sörfesztivál, nemde?