Kandahar, Herat - az egykori Selyemút olyan városai, amelyek kultúra tekintetében a reneszánsz Itália városaival vetekedtek. Mindez öt-hatszáz évvel ezelőtt. Ma pedig valami egészen más kerekedik ki a történetből. Hogyan jutottak idáig az afgánok?
Az „ABC” a modern kor egyik legrettegettebb betűkombinációjává vált. Az „Atomic, Biological, Chemical” szavak kezdőbetűi a tömegpusztító fegyvereket jelölik. Az emberi sokaságot kiírtani képes hadviselési eszközök közül ezúttal a biológiai fegyverek modern kor előtti történetét tekintjük át röviden.
Nemrégen megjelent a "post-pandemic boom" ígérete, vagyis az az állítás, hogy járványok után mintegy automatikusan bekövetkezik a gazdasági fellendülés. Valóban így van ez, vagy a fellendülés emberi döntések függvénye inkább?
A haladó tábornál nagy felháborodást okozott a hír, miszerint Magyarország előbb kezdett neki a koronavírus elleni oltások beadásának, mint ahogyan azt a „terv szerint” Ursula von der Leyen bizottsági elnök asszonyság meghirdette.
Az uniós értelmiség kényelmetlenül érzi magát, amikor az Európai Uniót az egykori Szovjetunióhoz hasonlítják a... – de kik is hasonlítják? Aki ilyesmire merészel vetemedni, akárcsak a gondolatbűn szintjén, az komoly meghurcolással nézhet szembe. A 2004-es Európai Uniós tagságról szóló népszavazáson például bírósági eljárás indult az uniós jelképet a náci horogkereszt és a szovjet vörös csillag mellé helyező plakát „felelőse” ellen.
„Ami most Nyugat-Európában történik, meg fogja határozni az események folyását évtizedekre, ha ugyan nem évszázadokra” (Gorbacsov titkos beszéde a Varsói Szerződés képviselőinek a „Közös Európai Ház” projektről, 1988. július 6.)
Sokféle hír érkezik az Egyesült Államokból a legutóbbi elnökválasztás furcsaságairól.
A franciaországi és a bécsi terrormerényletek híre néhány napi profilkép-csere, „Imádkozunk Bécsért” poszt és semmitmondó politikai nyilatkozatok után lecsengeni látszik. Csak a katonák maradnak az utcákon.
Az amerikai elnökválasztási harc tovább tart. Miközben mindenki a „csatatér államokat” elemezte, számolta, egy apró részlet valahogyan eddig nem került reflektorfénybe.
A gulyáskommunizmus szomorkás világában egyvalami biztosan felvidította a barakk lakóit: ez pedig a magyar gyártású rajzfilmek sora volt. Köztük a Mézga család spin-offjával, Mézga Aladár különös kalandjaival.
1919 őszén Magyarország rettenetes állapotban volt. A négy év háborúskodás után százezrek maradtak a csatatereken, százezrek nyomorodtak meg örökre és további százezrek még nem térhettek haza a hadifogságból.
„És a sokaság ezt kiáltotta: „Barabbást!” És rémülten néztek egymásra, mert külön-külön mindegyik ezt kiáltotta: „A názáretit!” (Karinthy Frigyes: Barabbás)
