Kultúrharc a világháború közepén: a Horthy-korszak művelődéspolitikája a ponyva ellen
A nép egyik bódítószere volt. Az olcsó irodalom, mint drog a világháború idején. A magyarországi ponyva elleni küzdelem, 1. rész.
Grób László
Kész a leltár? – Dehogy. Ez csak a jéghegy csúcsa
A szovjet csapatok kivonásakor a magyar fél hosszú listát állított össze a környezeti károkról, a bérbe adott épületek állagromlásáról és egyéb károkról. A szovjetizálás tudományos károkozását azonban nem lehetett összeállítani,számszerűsíteni. Június 19-e előtt ezért a magyar történetírás veszteséglistáját közöljük.
Orczy Emma és a Vörös Pimpernel
Az angol "fair-play" esete a jakobinus diktatúrával, amelyből egy nemzetközi hírű honfitársnőnk készített halhatatlan regényt. A Vörös Pimpernel születése.
Kik is a győztesek?
Aba Sámueltől a történetírói felelősségig. Történetírás és politika, vagy történetírás versus politika? Vitasorozatunk folytatódik Grób László viszontválaszával.
A történelem, amit a győztesek írnak
Vajon mi alapján írjuk a történelmet? A történelem, amit nemcsak menet közben, hanem utána, az emlékezetben is meg kell nyerni. Ha véget érnek az ásatások, Aba Sámuel vajon hol fogja megtalálni a helyét?
„Porlik, mint a szikla”
A történelem egyetlen igazi tényezője a demográfia. Hogyan alakult a magyar közösség sorsa az elmúlt évszázadokban ennek mentén? Moldva, Erdély - lassan nincs hova hátrálni.
A beteljesült prófécia
Szolzsenyicin a mai napig rejtély és rejtvény. Talán azért, mert az Igazságot kereste és az Igazságból megismert részt ki is mondta. Blogunk szerzője minden különösebb apropó, évforduló nélkül idézi fel az orosz író életművét és alakját. Nu kak gyela, Alekszandr Iszajevics?
Főhajtás egy „renegát” előtt – Moldován Gergely emlékezete
„Ami ma lehetetlennek látszik, az holnap lehetségessé válik, s holnapután megvalósul”. A magyar állameszme hűséges szolgája vagy egyúttal megátalkodott román nacionalista? A magyar politikát és a román népet és törekvéseket őszintén kritizáló értelmiségi, akit sajátjai megbélyegeztek? A magyar-román együttélés híve, Moldován Gergely és Grigore Moldovan, aki szolgált a „magyaroknak, hogy fajának hasznára váljon”.
Történetírás a végeken – Elmélkedések a Történeti Nép- és Földrajzi Könyvtár kapcsán
A budapesti vízfejjel megáldott és megátkozott Magyarországon és a magyar könyvkiadásban – amennyiben erről beszélni még nem anakronizmus – szinte elképzelhetetlen, hogy a fővároson kívül is történhet valami. Na jó, esetleg Debrecen, Szeged vagy Pécs, netán Miskolc, mint egyetemi városok. De a kisebb települések – legfeljebb egy kolbász- vagy sörfesztivál, nemde?
A memoárirodalom hasznáról és haszontalanságáról
Mindig népszerű műfaj volt a vezető politikusok önéletrajza, memoárja, vallomása, netán naplója. A szakmabeli történész persze új, hiteles információk és meggyőző interpretációk után kutat, az érdeklődő olvasó pedig ősi kíváncsiságtól hajtva próbál belesni a kulisszák mögé. Sajnos ezek az elvárások ritkán teljesülnek. Gondolatok Sulyok Dezső: A magyar tragédia. I. rész: A trianoni béke és következményei (a szerző saját kiadása 1954) című könyvéről