A négy nappal ezelőtt meghalt Ion Iliescu, kommunista- és poszt-kommunista politikus örökségét vizsgálva az előző részben szót esett a romániai kommunista diktatúra átmentéséről, illetve röviden a kommunizmus idején elkövetett bűncselekmények tetteseinek felelősségrevonásáról. Nem esett szó természetesen az 1989-es decemberi eseményekről, mindössze utaltam ezekre. Most az 1989-es fordulat jelképpévé vált politikus, korábban az egyik meghatározó kommunista hatalombirtokos, Ion Iliescu elleni eljárások utolsó tíz évének (!) kronológiáját mutatjuk be, elsősorban (bár nem kizárólag) erdélyi sajtóhírek alapján.
Következzen tehát a kronológia!
Iliescu vette át az örökségüket?
2015. március 9., Hirado.hu: Bűnvádi eljárást indíthat Romániában a legfőbb ügyészség Ion Iliescu volt államfő ellen az 1990 júniusában lezajlott úgynevezett „bányászjárás” ügyében, miután a legfelső bíróság hétfői jogerős határozatában hozzájárult a vádemelés nélkül lezárt akta újranyitásához. A katonai ügyészség a korábbi vizsgálat során Iliescut más állami vezetőkkel együtt azzal gyanúsította, hogy szándékosan provokálták ki az erőszakos cselekményeket az ellenzékkel való leszámolás érdekében. A bírósági döntés nyomán az ügyészek szabad kezet kaptak arra, hogy bűnvádi eljárást indítsanak az ügy bármelyik gyanúsítottja ellen. A bíróság csak az elévülhetetlen bűncselekmények (emberiesség elleni bűncselekmények és szándékos emberölés) esetében engedélyezte a vizsgálat újraindítását. Az eredeti vizsgálat arra is kiterjedt, hogy milyen anyagi károk keletkeztek az 1990-es júniusi erőszakhullám során: ezeket most már a vádhatóság nem vizsgálja. 1990. június 13. és 15. között Zsil-völgyi bányászok dúlták fel a román fővárost, hogy „megvédjék” Ion Iliescu akkori államfő hatalmát. A bányászok tüntetőket, diákokat és egyszerű járókelőket bántalmaztak, feldúlták az ellenzéki pártok székházát. A „bányászjárásként” emlegetett erőszakhullámban legalább hat ember életét vesztette, és több százan megsebesültek. A katonai ügyészség a 2000-es évek közepén több mint ezer tanút hallgatott ki a bányászjárás ügyében, kivizsgálta, milyen parancsok alapján, hogyan léptek fel a karhatalmi erők, de 2007-ben egy alkotmánybírósági döntés nyomán az ügyet a civil ügyészekre bízták, akik – formai hibákra hivatkozva – 2009-ben vádemelés nélkül lezárták az aktát. (https://hirado.hu/2015/03/09/bunvadi-eljaras-indulhat-ion-iliescu-ellen/ )
2015. április 17. Krónika Online: „Korábban a katonai ügyészség azzal a váddal folytatott eljárást Iliescuék ellen, hogy azok szándékosan provokálták ki a konfliktust, hogy leszámolhassanak az ellenzékkel. Az eredeti eljárást azonban 2009-ben formai hibák miatt vádemelés nélkül zárták le. Hivatalosan is elindult a bűnvádi eljárás Ion Iliescu volt államfő ellen, akit keddre már be is idézett a legfőbb ügyészség, miután Klaus Johannis jelenlegi elnök pénteken jóváhagyta ellene és több egykori társa ellen a bűnvádi eljárást az 1989-es forradalom ügyében. Iliescu mintegy másfél órát töltött az ügyészségen, ez alatt ismertették vele a vádirat tartalmát. Mint ismeretes, Iliescu, Petre Roman volt miniszterelnök és Gelu Voican Voiculescu korábbi miniszterelnök-helyettes ellen emberiesség elleni bűncselekmények miatt indult eljárás. A legfőbb ügyészség szerint Iliescu olyan katonai jellegű intézkedések alkalmazását fogadta el és hivatalosította, amelyek némelyike egyértelműen diverziós jellegű volt. A vizsgált időszakot egyúttal az 1989. december 27. és 31. közötti eseményekre is kiterjesztették. A legfőbb ügyészség közlése szerint nyomoznak Ioan Rus nyugalmazott altábornagy, a légierő volt főparancsnoka ellen, aki 1989. december 22-én mindenféle felhatalmazás nélkül olyan, diverziókeltést szolgáló parancsot adott, hogy az Otopeni repülőtér katonai egységének őzésére vezényeljenek ki egy Szekuritáté-osztagot, ami zavart keltett, és ahhoz vezetett, hogy az objektumot őrző katonák és az érkező egységek között tűzárbaj robbant ki, 48 személy halálát okozva. Nyomoznak Emil „Cico” Dumitrescu nyugalmazott tengernagy ellen is, akit azzal gyanúsítanak, hogy ugyancsak december 22-én a televízióban megjelenve szintén diverziókeltési szándékkal bedobta a köztudatba a terroristákkal kapcsolatos álhírt, ami szintén sok ember halálához vezetett. Ion Iliescunak azt róják fel többek között, hogy a legfőbb vezetőként megakadályozhatta volna a diverziókeltést, de nem tette meg. Ion Iliescu Johannis döntésére reagálva közölte: nem lepte meg, de nem érti, milyen jogi érvekre hivatkozva vonnák felelősségre. Blogbejegyzésében tagadta, hogy államcsíny történt volna, és megjegyezte: jó lett volna, ha sikerül tárgyalásos őton megvalósítani az átmenetet, ahogy az Magyarországon, Lengyelországban vagy Csehszlovákiában történt. Leszögezte: meglátása szerint ő a kötelességét tette, és emelt fővel áll meg a történelem ítélőszéke előtt.” https://kronikaonline.ro/belfold/elindult-a-bunvadi-eljaras-iliescu-ellen-n-ugyeszseg-a-volt-allamfo-katonai-eszkozoket-alkalmazott-diverzios-cellal )
2019. április 8., Transindex: Emberiesség ellen elkövetett bűncselekmények miatt az 1989 decemberi forradalom ügyében vádat emelt a legfőbb ügyészség katonai ügyészi részlege Ion Iliescu volt államelnök, Gelu Voican Voiculescu volt kormányfőhelyettes és Iosif Rus tábornok, a román légierő egykori parancsnoka ellen. Augustin Lazăr legfőbb ügyész hétfőn jelentette be, hogy megkezdődik a per a forradalom ügyében, miután a nyomozati anyagot az általa vezetett intézmény katonai ügyészi részlege elküldte a bírói testület elé. Lazăr közölte, hogy a katonai ügyészek által összeállított nyomozati anyag 12 kötetet, összesen 3280 oldalt tesz ki. Az ügyiratcsomó összesen 3300 kötetes, ebből 2030 kötetet 2016. június 13-a után állítottak össze. A legfőbb ügyész ugyanakkor bocsánatot kért az ügyben folyó nyomozás elhúzódása miatt. (https://web.archive.org/web/20190824021358/http://itthon.transindex.ro/?hir=55073&Birosag_ele_kell_allnia_Iliescunak_es_Voiculescunak_a_forradalom_ugyeben )
2019. november 29. Krónika Online: Csaknem harminc évvel az 1989-es decemberi forradalomként emlegetett, több mint ezer emberéletet követelő véres események után a román legfelső bíróságon megkezdődött az előzetes tárgyalás pénteken Ion Iliescu volt államfő és másik két vádlott büntetőperében. A 89 éves volt elnököt és két, még életben lévő feltételezett bűntársát emberiesség elleni bűncselekményekkel, 862 ember halálát és 2150 ember sebesülését okozó katonai diverzió megszervezésével vádolják. Az ügyészek szerint 1989 decemberében, Nicolae Ceaușescu kommunista diktátor elűzése után az állam politikai és katonai vezetését a Ion Iliescu vezette Nemzeti Megmentési Front Tanácsa (CFSN) ragadta magához, amely hatalmának legitimálása érdekében rémhírkeltéssel provokált ki fegyveres összetűzéseket. ( https://kronikaonline.ro/belfold/megkezdodott-ion-iliescu-pere-az-1989-es-forradalom-ugyeben )
2019. augusztus 3., Maszol: „Újraindul a legfelsőbb bíróságon az 1989-es forradalom pere, amelyben Ion Iliescu volt államfőt emberiesség elleni bűncselekményekkel vádolják – jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján Gabriela Scutea legfőbb ügyész. A katonai ügyészek 2019 áprilisában küldték el a legfelsőbb bíróságnak a vádiratot, a per azonban elakadt az előzetes szakaszban, amelyben a felek kérelmeit és kifogásait, illetve a bizonyítékok törvényességét vizsgálják meg. Sajtótéjékoztatóján Gabriela Scutea emlékeztetett arra, hogy Ion Iliescu mellett emberiesség elleni bűncselekményekkel vádolják Gelu Voican Voiculescu volt kormányfőhelyettes és Iosif Rus tartalékos tábornokot, a román légierő volt parancsnokát is. A legfőbb ügyész elmondta, hogy idén márciusban újraindították a bűnvádi eljárást a három vádlott ellen. A katonai ügyészségnek sikerült kiküszöbölnie a vádiratból a legfelsőbb bíróság által jelzett hiányosságokat, így most újra bíróság elé állíthatják őket. Mint arról beszámoltunk, a katonai ügyészség 2016-ban „porolta le” az 1989-es forradalom aktáit, miután az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elmarasztalta Romániát, amiért nem szolgáltatott igazságot a forradalom sebesültjeinek, illetve a halálos áldozatok hozzátartozóinak.” https://maszol.ro/belfold/Ujraindul-a-legfelsobb-birosagon-az-1989-es-forradalom-pere )
2025. január 17., Maszol: Beidézték péntekre a legfőbb ügyészség bukaresti székhelyére Miron Cozma egykori bányászvezért, a Zsil-völgyi bányászok volt szakszervezeti vezetőjét, valamint Adrian Sârbut, Petre Roman exkormányfő volt miniszterelnöki tanácsadóját. Tájékoztatják őket, hogy vádlottak az 1990. júniusi bányászjárás-ügyben, emberiesség elleni bűncselekmények elkövetése miatt zajlik a büntetőeljárás. Ion Iliescut és Petre Romant már értesítették, emlékeztet az Agerpres hírügyökség. Az ügyészek kénytelenek voltak újraindítani a nyomozást, miután a korábban összegyűjtött bizonyítékokat a bíróság megsemmisítette. Eredetileg 2017 júniusában küldték az aktát a bíróságra, de a legfelsőbb bíróság 2020 decemberében elrendelte, hogy az ügyet küldjék vissza a katonai ügyészségnek, és a nyomozást nulláról kezdjék újra. ( https://maszol.ro/belfold/Banyaszjaras-tovabbi-vadlottakat-idezett-be-a-fougyeszseg )
2025. április 2., Erdély FM: A legfőbb ügyészség vádat emelt ma Ion Iliescu exállamelnök és Petre Roman volt miniszterelnök ellen emberiesség elleni bűncselekmények miatt az 1990-es bányászjárás ügyében. Ugyanebben az ügyben vádat emeltek még Gelu-Voican Voiculescu volt kormányfő-helyettes, Virgil Măgureanu, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) volt igazgatója, Adrian Sârbu volt miniszterelnöki tanácsadó, Miron Cozma egykori bányászvezér, Vasile Dobrinoiu és Peter Petre tartalékos tábornokok ellen is. Az ügyészek szerint 1990 júniusában a román állam több döntéshozója, valamint hozzájuk közel álló vagy őket támogató személyek elrendelték a fővárosi tüntetések elfojtását, aminek következtében négy személy életét vesztette, kettőt megerőszakoltak, több mint 1300 személy megsérült, és több mint 1200 személyt fosztottak meg jogtalanul a személyi szabadságától. A vádhatóság szerint a bukaresti Egyetem téren tüntetőkkel szembeni megtorló akcióban törvénysértő módon részt vettek a belügyminisztérium, a védelmi minisztérium és a SRI erői, valamint több mint tízezer bányász és más munkás az ország több pontjáról. (https://erdelyfm.ro/vadat-emelt-a-legfobb-ugyeszseg-ion-iliescu-ellen-a-banyaszjaras-ugyeben/ )
És itt és most, egy évtized próbálkozásait emésztve, vegyük észre, hogy egy tétel bizony hiányzik a listáról. Állandóan az 1989-es áldozatok és az 1990-es bukaresti bányászjárás miatt veszik elő – próbálják elővenni – Iliescut. De volt még egy ügy. A marosvásárhelyi magyarellenes pogrom, a Fekete Március. S ha eddig nemigen esett szó erről, legalább most, Iliescu halálakor, a nemrég elhunyt Kincses Előd két írásával emlékeztessünk erre a borzasztó bűncselekményre.
„Kincses Előd ügyvéd, akinek az 1990. március 19-20-ai eseményekből hivatalos megyei vezetőként is „kijutott” a része, meggyőződése, hogy a Fekete márciust Bukarestből szervezték, a bíróság pedig kizárólag – védekező – magyarokat ítélt el az összecsapások miatt. Kincses Előd elmondta, a márciusi eseményekben 2 román és 3 magyar személy veszítette életét, a sebesültek többsége magyar volt, azonban kizárólag magyarokat és magyar cigányokat ítéltek el, több mint 20 személyt. Cseresznyés Pál és Barabás Ernő 10-10, Szabadi Ferenc 5 év börtönbüntetést kapott, a cigányokat pedig 6 hónapos nevelő-börtönre ítélték. […] [Kincses] meggyőződése, hogy Bukarestből szervezték a Fekete márciust, a legfőbb vétkesnek Ion Iliescu mellett Victor Atanasie Stănculescu egykori hadügyminisztert és Mihai Chiţac akkori belügyminisztert tartja (utóbbi kettőt egyébként később a forradalomban játszott szerepükért elítélték, Ştefan Guşával együtt, és Iliescu töröltette a halálbüntetést, hogy nehogy kivégezzék őket). „Ezenkívűl éppen akkor járt le a Securitate megszüntetése után az alkalmazottaknak juttatott három havi fizetett szabadság, így a magyar-veszély kapóra jött a hírszerző-szolgálat újraszervezéséhez, beindításához. A pert a marosvásárhelyi ügyészségnek kellene újrakezdenie” – ismertette Kincses Előd. A budapesti Terror Házában március 11-én, csütörtökön Petőfi-díjjal tüntetik ki a Fekete március miatt bebörtönzött marosszentgyörgyi cigányokat, illetve leszármazottaikat. (2010. március 9., Székelyhon.ro https://szekelyhon.ro/aktualis/kincses-ailiescu-tudott-a-fekete-marcius-szervezeserol-de-nem-allitotta-lea) (A Terror Háza Múzeumban rendezett ünnepélyes megemlékezésről és helytállásért adományozott díjak átadásáról egy rövid beszámolót itt találhat, az eseményekről pedig könyv jelent meg).
Egy másik alkalommal Kincses részletesebben is elbeszélte a történteket:
„A mócokat Gelu Voican-Voiculescu, a Petre Roman vezette kormány miniszterelnök-helyettese mozgósította, illetve állította le őket azután, hogy Sütő András író megnyomorításával felbőszített székelyföldieket sikerült lebeszélnünk a marosvásárhelyi magyarvédő beözönlésről. Harminchárom év alatt egyetlen történész sem próbálta kideríteni, hogyan jutott el a Zsil-völgyi bányászok szerelvénye Székelykocsárdra, és ki fordította őket vissza? Azt sem tudjuk, hány helységben álltak még harcra készen a felbőszített, leitatott, félrevezetett román agresszorjelöltek. Ilyen kutatások elvégzése után viszont nem lehetne Marosvásárhely szégyenéről mesélni, elfedve ezzel a Szekuritáté és Ion Iliescu, Petre Román, Virgil Măgureanu, Gelu Voican-Voiculescu perdöntő szerepét az agresszió megszervezésében. Arról nem is beszélve, hogy március huszadikán kormánytelefonon hívogattuk Ion Iliescu elnököt, Petre Roman miniszterelnököt és másokat, hogy állítsák le a Görgény völgyéből elindított konvojt. Kérésünket támogatta Alexandru Todea régeni görögkatolikus püspök (későbbi bíboros) és Ion Caramitru színész a Nemzeti Megmentési Front alelnökeként, de mindhiába. Az 1989 decemberi népfelkelés után a gyűlölt szekusokat Ion Iliescu, a Nemzet Megmentési Front elnöke a hadsereg felügyelete (?), védelme alá helyezte. Két évvel ezelőtt, amikor feloldották az amerikai CIA-dokumentumok titkosítását, kiderült, hogy az 1990. január 12-13-i demokráciatüntetésektől megriadt Ion Iliescu lepaktált a Szekuritátéval és megbízta Virgil Măgureanut az utódszervezet, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) létrehozásával.
Megindultak az 1989 decemberi román-magyar szolidaritást felszámoló megnyilvánulások: a SRI alapító igazgatója hozzálátott a román-magyar etnikai konfliktus megszervezéséhez. A szekusok az etnikai konfliktussal és a decemberi román-magyar szolidaritás szétverésével több legyet ütöttek egy csapásra. A magyar veszély újrahasznosításával maguknak és a közvéleménynek bizonyították, hogy amikor Nicolae Ceaușescu diktatúráját és saját privilegizált helyzetüket védték, igazi ,,hazafiként” a valóságban nem létező magyar irredenta veszélyt hárították el. A központilag előre megszervezett etnikai konfliktus bekövetkezése nem rajtunk múlt. Emlékeztetek arra, hogy a „hodákiak” 1990. március 19-i és 20-i Marosvásárhelyre való beszállításához szükséges autóbuszokat a Vatra Românească „kulturális” szervezet már négy nappal korábban, március 15-én megrendelte. A megrendelést Marosvásárhely fekete márciusa című krónikám három kiadásban is közöltem és senki sem vitatta a perdöntő bizonyíték hitelességét. Ennél sokatmondóbb, amit a Temesvár Társaság elnöke, Florin Mihalcea leírt: néhány nappal a fekete március előtt a társaságot felkereste az akkor még hivatalos tisztség nélküli Virgil Măgureanu azzal, hogy Ion Iliescu küldte. Arról győzködte a társaság elnökségét, hogy ne legyenek olyan toleránsak a magyarokkal, mert meglátják, mi fog néhány nap múlva történni. Meglátták és mi elszenvedtük. […] A márciusi marosvásárhelyi „parasztjárás” a júniusi bukaresti „bányászjárás” főpróbája volt. Két különbséggel: Marosvásárhelyre autóbusszal szállították a „rendcsinálókat”, míg Bukarestbe vasúton. A bukaresti bányászjárás miatt Ion Iliescuék ellen beindították a soha véget nem érő büntetőeljárást, a fekete március esetében jó néhány büntető feljelentésünknek sem volt foganatja. Még a szándékosan halálra gázolt három áldozat – Csípor Antal, Gémes István és Kiss Zoltán – özvegyei és Sütő András gyermekei által benyújtott feljelentés is asztalfiókban végezte. A két beözönlés elkövetési módja olyannyira hasonló, hogy meggyőződéssel vallom, nem Marosvásárhely, hanem Románia szégyenéről kell beszélnünk.” (Erdélyi Napló, 2023. március 31., https://erdelyinaplo.ro/mod/print.php?mod=news&id=444640 )