A modern magyar politikai élet történetében volt egy olyan évtized, amikor felbukkant az önjelölt megváltók serege. Az 1930-as évek kezdetétől fogva a magyarországi nyilasmozgalom képviselői átfogó, radikális és legfőképpen gyors – sőt, azonnali! – megoldást ígértek minden valós és képzelt problémára. A nagy gazdasági válság éveiben ez még valamelyest magyarázható volt – hiszen a általános elszegényedés és kilátástalanság közepette az emberek könnyen sodródtak valamelyik politikai Messiás bűvkörébe. Az első ilyen nagyobb hatású „mágus” Böszörmény Zoltán volt.
Böszörmény Zoltán mozgalma után indult igazán növekedésnek a hazai nemzetiszocializmus. Nyilas plakát 1938-ból
Böszörmény Zoltán állástalan újságíró, korábban szegedi különítményes 1930 végén alapította meg új politikai szervezetét. Nem is titkolta, hogy német náci mintát követ. 1931-ben Böszörmény Németországba látogatott, ahol a müncheni Barna Házban találkozott Hitlerrel is. A mintakövetés azzal indult, hogy a párt neve az NSDAP magyar változata lett: Nemzeti Szocialista Magyar Munkáspárt. Nemzeti szocialista kiáltvány című programja az NSDAP 1920-ban meghirdetett programjának csaknem szó szerinti fordítása volt. A náci Volksgenosse fordítását, vagyis a „néptárs” kifejezést használták megszólításként.
1933-ban Keresztes-Fischer belügyminiszter rendelettel tiltotta be a horogkereszt – mint idegen állam jelképe – használatát, így Böszörményék áttértek a kaszáskereszt alkalmazásra. Lényegében ez is horogkereszt volt, csak a „horgok”, vagyis a záró, merőleges síkok helyét kaszapengék vették át. Erre egyébként más okuk is volt, az tudniillik, hogy a párt leginkább az Alföldön, a szegényparasztság, sőt a falusi, uradalmi nincstelenek körében aratott sikereket. A kaszáskeresztes mozgalom rendkívül leegyszerűsítő szinten politizált – azt ígérték, hogy a gazdasági válságot 24 óra alatt megoldják, ha hatalomra kerülnek. Böszörmény Zoltán körül valóságos személyi kultusz alakult ki, benne egyfajta Messiást, „Új Dózsát” igyekeztek látni és láttatni hívei.
A kaszáskeresztes párt a következő években fokozatosan eljelentéktelenedett, Böszörmény viszont ezzel párhuzamosan annyira önmaga hatása alá került, hogy 1936-ban puccsot próbált szervezni. Az előkészületek során szinte eszkatologikus várakozásba került hívei közül az egyik ezt írta: „Ha igy megy, bekövetkezik a várva várt csoda. A rohamosztagosok képesek minden poklokon áttörni […], ha hadba szólít bennünket szeretett vezérünk.” A polgári rendszer elhárítása azonban könnyedén felszámolta az összeesküvést. Böszörményt letartóztatták és 87 társával bíróság elé állították. Két év nyolc hónapot kapott. Tisztázatlan körülmények között Ausztriába menekült, és a Német Birodalomban maradt disszidensként a világháború alatt és után is – bár 1945-ben Rákosinak felajánlkozott a parasztság megszervezésére!
„E jelben győzni fogsz!” – a Nagy Konstantin császár által kapott isteni látomás nyilas átirata: az egyszerű kereszt által jelképezett nem evilági ígéretek helyett a nyilaskereszt immár a földi Menyországot hozza el.
Mindez nem volt független attól, hogy az első világháború sokkja után sokan próbáltak valami olyanban reménykedni, ami úgymond „meghaladja” az addigi polgári társadalmat. A szocialista- és szocialisztikus törekvések népszerűek voltak, jóllehet, magából a szovjet típusú kommunizmusból annak 1919-es bemutatkozása után nem sokan kértek. Viszont a várakozás valamire, amivel az emberi létezés szükségszerű hibáit meg lehet haladni, megmaradt. A Magyar Királyi Belügyminisztérium iratai között található jelentések tanúskodnak ezekről a várakozásokról. 1939 őszén például a következő tendenciát jeleztek az ország középső részéből: „Kétségtelen megállapítást nyert azonban, hogy a jobboldali alakulatokhoz igen sok nemzetközi irányzat felé hajló elem is elhelyezkedett, amely abból a néprétegből sorozódik, amely annak idején a kommunista irányzatot követte. Ezek nem is tagadják ezt, hogy a jobboldali pártok keretében is a kommunista törekvéseknek igyekeznek használni.” Itt nem is annyira arról volt szó, hogy a korszakban tapasztalható kiterjedt nyomor felszámolását ígérte valaki, hanem arról, hogy azt hirdett magáról, hogy a Tökéletes Társadalom létrehozásához szükséges tudás birtokában van, s hogy ő maga a nagybetűs Megoldás.
A nyilasok körében így a különböző titkos társaságok és összeesküvési szervezkedések zavarba ejtő bőségben fordultak elő. Mindezek esetében azonban az derült ki, hogy a nyilas vezérkar saját szólamainak hatása alá került és az eszkatologikus várakozások magukkal ragadták a hazai nemzetiszocialisták támogatóit. Unghváry Sándor kiugrott nyilas exponens – vélhetően Teleki titkos megbízottja a nyilas pártban – ezekről a várakozásokról így írt: „Az idő könyörtelennek bizonyult. Mikor elérkeztünk a nagy tervek és sejtetések dátumához, ismét megtanultuk, hogy a történelem nem ismer megrendelt forradalmat, percre beállított kitöréssel.”
(Jelen bejegyzés a Rubicon magazin 2021/9. számában megjelent „Nyilaskeresztesek – eretnek marxisták, antiszemita akarnokok” című írásomon alapul.)